Végtelenül Nő

Meddőség: a test, a lélek és az üzlet

Egyre több meddőségi centrum honlapját böngészem mostanában. Bevallom őszintén – egy-kettő kivételével – szinte az összes megrémiszt. Olyanokról beszélnek, mint eredményesség, hatékonyság meg sikeresség. Százalékokkal dobálóznak és különböző mesterséges megtermékenyítési beavatkozások terminus technikusaival.  Van egy sanda gyanúm az árlistát böngészve: nem a meddőségi probléma okára akarnak rájönni és természetes úton kezelni azt, hanem igyekeznek gyorsan… Tovább »

Egy szoba lehetősége

Évekkel ezelőtt azért vettünk nagyobb lakást, hogy majd legyen külön gyerekszoba. Jelenleg ez a helyiség szárítóként és limlomosként funkcionál. Nem mindig jó érzés oda bemenni. Két félszobánk van. Az egyik a mi hálónk, kényelmes kis kuckó. A másikat, amely közvetlenül a mi szobánk mellett van, a leendő gyerekünknek szántuk. Csendes belső udvarra néz, el van… Tovább »

Az ikrem, aki elveszett

Amikor az ember az önismeret rögös útjára lép sokféle iskolával találkozik: pszichodráma, pszichoterápia, szomatodráma, belső utazás, agykontroll, és a többi. Megannyi szemszögből szemlélheti az élete történéseit. Mindegyik tapasztalás hozzáad valamit a személyiségének megismeréséhez. Egyre mélyebb és mélyebb rétegek tárulnak fel. Vannak olyan alkalmak, amikor száznyolcvan fokos fordulatot vesznek a dolgok, leesik a tantusz, megvan a… Tovább »

Szembenézni a meddőséggel

A meddőség szónak negatív visszhangja van. Meddő vita az, amely nem vezet semerre. Meddő próbálkozás, aminek nincsen eredménye. Meddő pár az, akinek nem lehet gyereke. Tényleg ennyire fekete vagy fehér a dolog? Szerintem jóval több rejtőzik emögött a szavacska mögött, mint elsőre hinnénk. Egy barátnőm szerint jobban tenném, ha a meddőség szó helyett a “fogamzási… Tovább »

Holnapra jobban leszek…

Egy év után sem lehet ezt megszokni. Megjön a menzesz, összeomlasz, gyorsan összekaparod magad, ne lássa senki a könnyeket. Persze pont ilyenkor jön szembe egy ragyogó kismama szép pocakkal, egy boldog kisgyerekes anyuka, és pont ilyenkor jut eszébe megkérdezni egy ismerősnek, hogy mikorra tervezitek a babát. Tudom, hogy nem szégyen, és hisztériának sem vennék, én… Tovább »

Félelmek az anyává válástól

Egy tágas, fákkal szegélyezett téren vagyunk, két oldalt irodaházak. A tér közepén egy baldachinos ágy. A férjemmel sétálunk, a 9. hónapban vagyok. Hirtelen megindul a szülés, a férjem lefektet az ágyra, egyből körülöttem teremnek az ápolók és orvosok. Ránézek az uramra, és megkérem, szülje meg helyettem a babát. Ő készségesen bólint: persze, megteszi értem.... Tovább »

Magadat viszed mindenhova, akárhova is menjél – avagy hogyan győzzük le a GÖRCSöt

A férjem elé álltam és azt mondtam, most hat hónapra bevonulok egy zárdába, hogy lecsöndesítsem az elmémet és elmélkedhessek az élet értelméről. Vállat vont: rendben, tégy, ahogy jónak látod – mondta. Bevonultam a zárdába, és már az első nap szembesültem a ténnyel, nem én vagyok az egyedüli “civil”. Egy tucat hozzám hasonló ember vett körül…. Tovább »

Emancipáció: tényleg szembe pisilünk a széllel?

Egy hónapja tán, hogy az nlcafe.hu kirakott egy kérdőívet, azt hiszem a nők helyzete és jövője volt a téma: milyen Magyarországon nőnek lenni, mik az álmaid, mennyi idő jut saját magadra, hogyan képzeled el magad 10 év múlva, mik a prioritások az életedben stb. Elkezdtem kitölteni, jó bulinak indult. Gondoltam, nekem, az öntudatos nőnek meg… Tovább »

Nem azé, aki akarja, sem azé, aki fut

Az utóbbi hetek témája számomra a hit mellett a stressz. Több felől jön ez felém: biorezonenciás vizsgálat, vérvizsgálat, laborértékek. És mindeközben még soha nem voltam olyan nyugodt, mint most. A munkámban nincsen stressz, délután 6-kor kiesik a kezemből a toll, szó szerint. Nem kell korán kellnem, nem kell órákat bumliznom a melóba. Napi 8 órát… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!