Végtelenül Nő

Félmondatokat kapok el az utcán, pár szó magától az elmémbe férkőzik, látszólag a semmiből. Ellazulok és jönnek a történetek. Aranyszemű meséje ebben él, és írja magát folyamatosan. Ahogy jön az ihlet, jön a folytatás is. Olvassátok sok szeretettel!    Rózsafüzérrel a kezében ült az egyik félreeső kis kápolnában. Már két órája morzsolgatta, remélve, hogy ez… Tovább »

Bálint kopogó léptek zajára riadt fel. Nyikorgott a padló, nyílt az ajtó, és a kis húga egy szempillantás alatt bevetette magát bátyja ágyába. Megint rosszat álmodott – gondolta magában a fiú. Erősen magához húzta Rózsikát, és puszit nyomott a homlokára. Hosszú percek teltek el, mire a lány suttogva megszólalt. – Apussal voltam a háborúban. Nagyon… Tovább »

Pünkösd napja volt. A friss, májusi délelőttön Bálint édesanyjával és két testvérével éppen a templomba igyekezett. Reggel a fiú húga, Rózsika a tehénfejés közben rosszul lett: leájult a sámliról. Még szerencse, hogy Bálint éppen a nyulait etette, és a kislány közelében volt. Emlékezett, hogy mit kell ilyenkor tenni – az iskolában jártak előző évben ápolók, akik… Tovább »

– Bácsi! Merre lakik az aranyszemű? – a kisfiú esdekelve nézett az öregúrra. Bálint bácsi éppen hazafelé tartott, már nyitotta ki a bérház ódon kapuját, amikor a cigány fiú kérdése megállította. Először azt hitte, csak odaképzelte a fiúcskát. Mióta a felesége meghalt, gyakran megesett vele, hogy olyasmit lát, hall, ami csak ez elméjében létezik. De… Tovább »