Végtelenül Nő

Édes kislányom! Okkal választottál minket szüleidnek, és okkal választottad az időpontot is, amikor világra jössz. Talán sokkal bölcsebb vagy, mint én most. De olykor elgondolkozom: hogyan birkózol majd meg ezzel a világgal? Rengeteg szépség és csoda van ezen a földön. Ugyanakkor megrettenek néha. Miféle világot hagyunk hátra neked? Olyan világ ez, ahol az emberek egy… Tovább »

A terhesség előrehaladtával egyre kevesebb ruha jön ránk, és egyre több kismamaruhát kell beszerezni. A ruhatár rendezése viszont remek alkalom arra, hogy átnézzük, mi az amire még szükségünk lesz és mi az, amit már kiselejtezhetünk.... Tovább »

Jó néhányunk örök dilemmája, hogy mikor és mit merjünk el- és kimondani. Hőbörgünk, frusztráltak vagyunk, megbántottak minket az igazságunkban, nem értünk egyet a másikkal. Mégsem akarunk vagy tudunk kiállni úgy, mint például Hosszú Katinka vagy éppen a miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestülete. Az okok sokfélék lehetnek: túl kicsinek és butának érezzük magunkat; félünk, hogy egyedül maradunk; nem… Tovább »

Önmegvalósítás a szülés által, anyaság, gondoskodás a családról, háttérmunkák elvégzése, otthon csinosítása, lágyság, érzelmesség megélése a férfi helyett? Az elmúlt hetekben a sajtó hangos volt a női “princípiumtól”, a “gender-őrülettől” és a női önmegvalósítás “legmagasabb fokától”.  De mégis mi a nő szerepe? Előre le fogom lőni a poént: semmi. Pontosítok. Nincsen konkrét, meghatározott szerepe. Ahogy… Tovább »

Az elmúlt egy hónapban többször is belefutottam a témába: rengeteg felesleges, régről megmaradt programot futtatunk magunkban. A mindennapjainkat itatja át láthatatlanul. Egyes esetekben igen kártékonyak is lehetnek ezek a belénk táplált programok, hiedelemnek. A többségüket gyerekkorunkból, otthonról, iskolából hozzuk. Alapvető igazságként kezeljük ezeket. Többnyire csak akkor tudatosul bennünk, hogy léteznek, ha valaki felhívja rájuk a… Tovább »

Fél hatkor szól a vekker, kint még borongós az idő, még magadra húznád a paplant, csak még öt perc szunyókálás… meg még öt. Csábít a kényelmes ágyikó. Megszólal a kisördög: maradj még, délután is edzhetsz, nem kell most korán kelned. Visszaalszol, elhatározod, hogy délután mindenképp elmész a fitneszbe. Eljön a munkaidő vége, eszedbe jut, hogy… Tovább »

Nem vagyok sportos típus. Egyáltalán. Semennyire. Sosem voltam. A suliban is nagy kínlódások közepette futottam le évente kétszer a gyűlölt Cooper-tesztet. Én butus, néhány osztálytársnőmmel ellentétben becsületesen be is vallottam, hogy mennyit (nem) sikerült lefutnom: mindig kegyelem kettes lett a vége. A csapatsportokért sem rajongtam soha, gömbérzékem a nullával volt egyenlő. A partizán (kidobós) játékban is… Tovább »

Az álommunka nem munka. Hanem maga az élet, az álomélet. Az álommunka rugalmas. Ha akarsz 7-re jársz be, ha akarsz 1-re. Ha úgy tetszik otthonról dolgozol, ha éppen társaságra vágysz, akkor az irodából, a kávézóból vagy a plázsról.  Az álommunka kreatív. Nem nyolcórás, irodában ülős, adminisztratív, monoton munka. Irigylem az írókat, költőket, zenészeket, tudósokat, kutatókat,… Tovább »

Igazi nő vagyok, mindent megoldok egyedül. Megváltoztatom a világot. Különleges vagyok, nő vagyok. Ismerősen cseng? Én naponta látom a közösségi oldalakon sorjázni az ehhez hasonló idézeteket. Kétségkívül igen hangzatosak, és megfelelnek mindenféle trendnek. Légy erős, légy bátor, ne hagyd magad, vedd a világot a hátadra! A gond csak az, hogy az ilyesféle megerősítések a folyton… Tovább »

A számsorok és a betűk számodra többek egyszerű adatnál? Látod a zene hangjait? Hallod a szagokat? A szineztéziás embernek nincs szüksége tudatmódosító szerekre, hogy mindezeket érzékelje. Kiskorától fogva igen komoly asszociációi vannak a számokkal, betűkkel, hangokkal, szagokkal vagy akár formákkal kapcsolatban. A 2 mindig rózsaszín, az B betű fiatal fiú, a palacsinta illata pedig indigó… Tovább »