Végtelenül Nő

5 dolog, amit a családállításon tanultam

Az elmúlt években többször vettem részt családállításon. Ez egyfajta csoportos terápia, ahol végzett családállító szakember segítségével felállítjátok a családod térképét és kapcsolatrendszereit egy adott problémát illetően. Mikor minden a helyére kerül láthatóvá válik, hogy ki milyen szerepet tölt be a családi rendszerben, és te magad kivel vállalsz szolidaritást, kinek a szerepét veszed fel öntudatlanul. Vagyis… Tovább »

10 idézet emancipált nőknek a franciák nagyasszonyaitól

Mondogatják, hogy túlgondoljuk mi ezt az emancipációt. Hogy a feminista, emancipált nők férfigyűlölők. Hogy átesünk a ló túloldalára. Hogy túl jó dolgunk van. A női jogokért való küzdelem, azonban igenis létező és megalapozott harc. Lássuk mit mondanak az emancipációról és a nőiességről az ismert francia nők! Erős, vicces és szívmelengető sorok következnek.... Tovább »

Mi a nő szerepe a társadalomban?

Önmegvalósítás a szülés által, anyaság, gondoskodás a családról, háttérmunkák elvégzése, otthon csinosítása, lágyság, érzelmesség megélése a férfi helyett? Az elmúlt hetekben a sajtó hangos volt a női “princípiumtól”, a “gender-őrülettől” és a női önmegvalósítás “legmagasabb fokától”.  De mégis mi a nő szerepe? Előre le fogom lőni a poént: semmi. Pontosítok. Nincsen konkrét, meghatározott szerepe. Ahogy… Tovább »

A Fény angyalai

Félmondatokat kapok el az utcán, pár szó magától az elmémbe férkőzik, látszólag a semmiből. Ellazulok és jönnek a történetek. Aranyszemű meséje ebben él, és írja magát folyamatosan. Ahogy jön az ihlet, jön a folytatás is. Olvassátok sok szeretettel!    Rózsafüzérrel a kezében ült az egyik félreeső kis kápolnában. Már két órája morzsolgatta, remélve, hogy ez… Tovább »

Elnézést kérek Kövér Lászlótól

Elnézést kell kérnem Kövér Lászlótól. Elnézést, hogy harmincévesen, nőként dolgozni merek. Hogy így veszem ki a részem az állam és a magyar társadalom fenntartásából. Hogy rendesen befizetem az adóimat és járulékaimat, minden hónapban tetemes összeget juttatva többek között az állami nyugdíjintézetnek és az OEP-nek.      Elnézést azért is, amiért magánorvoshoz kell járnom, hogy gyermekem… Tovább »

Adj, hogy mások is adhassanak

Te mit szólnál, ha a karácsonyfa alatt idén könyv, parfüm, borotva és konyhai robotgép helyett egy adománykártya lenne?  Ha a szeretetteid az összeget, amelyet neked szántak csecsebecsére, inkább jótékony célokra áldoznák.  Ennyi lenne a kártyán rajta: “Szívem,  a nevedben 5000 forintot adományoztam egy állatmenhelynek/hajléktalan otthonnak /kórháznak stb”. Furán hangzik? Advent tájékán felszaporodnak az adakozni vágyók… Tovább »

Vigyázz: az vagy, amit elhiszel!

A párizsi terrorcselekmények kapcsán a fél világ felbolydult. A média megállás nélkül zúdítja ránk a merényletekről szóló híradásokat. Nyilvános hajtóvadászat indult a terroristák ellen. Nyakig benne vagyunk mindannyian. Azon vettem észre magam a harmadik nap környékén, hogy állandóan böngészem a közösségi oldalakat, nézem a CNN-t, olvasom a híreket, és szinte már várom, hogy történjen valahol… Tovább »

Belénk égett programok

Az elmúlt egy hónapban többször is belefutottam a témába: rengeteg felesleges, régről megmaradt programot futtatunk magunkban. A mindennapjainkat itatja át láthatatlanul. Egyes esetekben igen kártékonyak is lehetnek ezek a belénk táplált programok, hiedelemnek. A többségüket gyerekkorunkból, otthonról, iskolából hozzuk. Alapvető igazságként kezeljük ezeket. Többnyire csak akkor tudatosul bennünk, hogy léteznek, ha valaki felhívja rájuk a… Tovább »

Meddőség: a test, a lélek és az üzlet

Egyre több meddőségi centrum honlapját böngészem mostanában. Bevallom őszintén – egy-kettő kivételével – szinte az összes megrémiszt. Olyanokról beszélnek, mint eredményesség, hatékonyság meg sikeresség. Százalékokkal dobálóznak és különböző mesterséges megtermékenyítési beavatkozások terminus technikusaival.  Van egy sanda gyanúm az árlistát böngészve: nem a meddőségi probléma okára akarnak rájönni és természetes úton kezelni azt, hanem igyekeznek gyorsan… Tovább »

Nekem Európa a hazám!

A szívem egyre inkább megtelik fájdalommal. Könnyek buknak ki a szememből, amikor olyan képeket látok, ahol menekültek alszanak egy priccsen, fejük alatt a motyójuk – ennyi maradt az életükből. Rettenetesen megráz az is, ahogyan tolonganak fel a buszra egymást taposva, félve, hogy nekik már nem jut hely. És görcsbe szorul a gyomrom, amikor a rendőrökkel… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!