\u0150szinte leszek, utolj\u00e1ra hat\u00e9vesen jutott eszembe, hogy milyen j\u00f3 lenne egy testv\u00e9r. Ez a fell\u00e1ngol\u00e1som azonban nem tartott sok\u00e1ig, \u00e9s az\u00f3ta sem sajn\u00e1lom, hogy egyk\u00e9nek sz\u00fclettem. Nem gondolom, hogy az egygyermekes csal\u00e1dok a legide\u00e1lisabbak, mint, ahogy azt sem, hogy csak \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag t\u00f6bbgyerekes csal\u00e1dban \u00e9rdemes feln\u0151ni. Van, akinek ezt dobta a g\u00e9p, van, akinek amazt. Mindennek megvan a mi\u00e9rtje. Az \u00e9n f\u00f6ldi utamba most erre volt sz\u00fcks\u00e9g. Tal\u00e1n sok egyke szenved amiatt, mert nincs testv\u00e9re. \u00c9n viszont k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m, mindig is t\u00f6k j\u00f3l megvoltam egyed\u00fcl. Egyszer kamaszkoromban egy ismer\u0151s\u00f6m meglepetten konstat\u00e1lta, hogy egyke vagyok: \"\u00e9n azt hittem neked van tes\u00f3d, hiszen te nem is vagy elk\u00e9nyeztetve\".<\/p>\r\n
\u00d3 igen, azok a j\u00f3 kis sztereot\u00edpi\u00e1k! Azt mondj\u00e1k<\/a>, a II. Vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n sz\u00fcks\u00e9g volt a n\u00e9pess\u00e9g szapor\u00edt\u00e1s\u00e1ra, \u00edgy az eur\u00f3pai korm\u00e1nyok igencsak s\u00fcrgett\u00e9k, hogy a csal\u00e1dokban ne csak egy, hanem t\u00f6bb gyermek sz\u00fclessen (lehet\u0151leg h\u00e1rom). Az egyik francia pszichoanaliktus, Francoise Dolto eg\u00e9szen od\u00e1ig ment az \u00f6tvenes \u00e9vekben, hogy kijelentette: az egyk\u00e9k t\u00fal\u00e9rz\u00e9kenyek, \u00e9s a pubert\u00e1s sosem \u00e9rkezik meg n\u00e1luk. J\u00f3llehet 15 \u00e9ves korukra a tanulm\u00e1nyaikat illet\u0151en az elithez tartoznak, a szoci\u00e1lis kapcsolatok szempontj\u00e1b\u00f3l azonban null\u00e1k.<\/em> Kedves, nemde? M\u00e1ra term\u00e9szetesen m\u00e1r j\u00f3val t\u00f6bb tanulm\u00e1ny el\u00e9rhet\u0151 a pszichol\u00f3gusok \u00e9s szociol\u00f3gusok sz\u00e1m\u00e1ra, \u00e9s a t\u00e1rsadalom is elfogadottnak tartja az egykes\u00e9get.<\/p>\r\n Higgyetek nekem, egyk\u00e9nek lenni nem g\u00e1z, \u00e9s nem is lesz felt\u00e9tlen elk\u00e9nyeztetett az ember. Pontosan ugyanannyi hisztis, finny\u00e1s, anyuci szokny\u00e1ja m\u00f6g\u00e9 b\u00faj\u00f3 nem-egyk\u00e9t ismerek, mint egyk\u00e9t. Minden a szem\u00e9lyis\u00e9gen \u00e9s a neveltet\u00e9sen m\u00falik.\u00a0<\/p>\r\n \u00a0De l\u00e1ssunk most p\u00e1r sztereot\u00edpi\u00e1t, amelyet a\u00a0Le Parisien<\/a>\u00a0szedett \u00f6ssze!<\/p>\r\n Az egyk\u00e9k nehezen bar\u00e1tkoznak.<\/strong> Ez bizony igencsak hamis elk\u00e9pzel\u00e9s. Hacsak a sz\u00fcl\u0151k el nem z\u00e1rj\u00e1k a gyermeket, az egyk\u00e9k nagyon szoci\u00e1lisak tudnak lenni, \u00e9s eg\u00e9sz \u00e9letre sz\u00f3l\u00f3 bar\u00e1ts\u00e1gokat k\u00f6tnek. Azt gondolom, hogy mivel mi nem tudjuk a n\u0151v\u00e9r\u00fcnkkel\/\u00f6cs\u00e9nkkel megosztani a mindennapi \u00e9lm\u00e9nyeinket, \u00edgy sz\u00e1munkra a bar\u00e1ts\u00e1g rettent\u0151 fontos. Szem\u00e9lyes tapasztalatom az, hogy b\u00e1r sokszor szeretek magamba z\u00e1rk\u00f3zni, \u00e9s sz\u00fcks\u00e9gem van a mag\u00e1nyos \u00e9n-id\u0151kre, nagyon sz\u00edvesen megyek t\u00e1rsas\u00e1gba, ismerek meg \u00faj k\u00f6zegeket \u00e9s besz\u00e9lgetek m\u00e1sokkal. Igaz az is, hogy a fel\u00fcletes csevejnek nem vagyok h\u00edve - b\u00e1r k\u00f6tve hiszem, hogy ez az egykes\u00e9gemb\u0151l fakad -, de a m\u00e9ly, \u0151szinte besz\u00e9lget\u00e9sekre mindig vev\u0151 vagyok.<\/p>\r\n T\u00falf\u00e9ltik \u0151ket a sz\u00fcleik.<\/strong> Na, ebben viszont van igazs\u00e1g. Az egyk\u00e9k eset\u00e9ben a sz\u00fcl\u0151knek ez az egy egyetlen dob\u00e1suk a gyereknevel\u00e9s ter\u00e9n, \u00edgy fokozottabb figyelem ir\u00e1nyul fel\u00e9j\u00fck. Arr\u00f3l nem is besz\u00e9lve, hogy sok egyk\u00e9re r\u00e9g\u00f3ta v\u00e1rtak a sz\u00fcl\u0151k, enn\u00e9l fogva jobban is babusgatj\u00e1k \u0151ket. T\u00e9ny, hogy ha a sz\u00fcleim megtehett\u00e9k volna, bez\u00e1rtak volna egy j\u00f3 magas toronyba \u00e9s eldobt\u00e1k volna a kulcs\u00e1t, hogy semmi rossz ne \u00e9rjen. Folyamatosan le kellett telefonon jelentkeznem, \u00a0a sz\u00fcleim mindig tudt\u00e1k mikor hol vagyok.<\/p>\r\n De - \u00e9s ez nagyon fontos! - megvolt az alapvet\u0151 bizalom egym\u00e1s ir\u00e1nt. Sosem k\u00e9nyszer\u00fcltem hazudoz\u00e1sra. Nem is nagyon ment volna, mert m\u00e9g pusk\u00e1zni sem tudtam a suliban, annyira f\u00e9ltem a lebuk\u00e1st\u00f3l, anyuk\u00e1m sasszem\u00e9t\u0151l \u00e9s meg\u00e9rz\u00e9seit\u0151l meg v\u00e9gk\u00e9pp nem lehetett menek\u00fclni, egyszer\u0171bb volt h\u00e1t feddhetetlennek maradni. A sz\u00fcleim egy\u00e9bk\u00e9nt az \u00f6sszes pasimat egyb\u0151l elfogadt\u00e1k, mindenhova elengedtek vel\u00fck, b\u00edztak a v\u00e1laszt\u00e1somban, m\u00e9g ha nem is \u00e9rtettek mindennel egyet - amint az rendre kider\u00fclt a szak\u00edt\u00e1sok ut\u00e1n. A lev\u00e1l\u00e1s egy\u00e9bk\u00e9nt probl\u00e9mamentesen zajlott. M\u00e1ra eljutottunk od\u00e1ig, hogy ellent\u00e9tben sok bar\u00e1tn\u0151mmel (akik mellesleg nem egyk\u00e9k), nem l\u00f3gok \u00f3r\u00e1kat a telefonon a sz\u00fcleimmel, \u00e9s nem h\u00edvogatom \u0151ket minden hasf\u00e1j\u00e1ssal - egy\u00e9bk\u00e9nt a f\u00e9rjemet sem, \u00f6n\u00e1ll\u00f3an igyekszem megoldani a felmer\u00fcl\u0151 gondjaimat.<\/p>\r\n Az egyk\u00e9k egoist\u00e1k.<\/strong> Ez bizony butas\u00e1g. J\u00f3llehet nem kellett megharcolnom az eb\u00e9d\u00e9rt a tes\u00f3kkal, \u00e9s nem is kellett osztoznom a j\u00e1t\u00e9kaimon a tes\u00f3immal, de j\u00e1rtam \u00f3vod\u00e1ba, iskol\u00e1ba, voltak bar\u00e1tn\u0151im \u00e9s rengeteg id\u0151t t\u00f6lt\u00f6ttem az unokatestv\u00e9reimmel. Nem egy elszigetelt v\u00e1rban n\u0151ttem fel, ahol ha csak egyet csettintettem m\u00e1r minden k\u00edv\u00e1ns\u00e1gom teljes\u00fclt. \u0150szint\u00e9n, nem gondolom magam egoist\u00e1k.<\/p>\r\n Na j\u00f3, az\u00e9rt a minap eszembe jutott, hogy vannak hi\u00e1nyoss\u00e1gaim ezen a t\u00e9ren. T\u00f6rt\u00e9nt ugyanis nemr\u00e9g, hogy egyed\u00fcl voltam eg\u00e9sz nap itthon. Lementem d\u00e9lel\u0151tt a k\u00f6z\u00e9rtbe z\u00f6ldbors\u00f3\u00e9rt, \u00e9s a mirelites pultban megpillantottam a kedvenc j\u00e9gkr\u00e9memet. Vettem egyet magamnak, mondv\u00e1n j\u00f3 lesz eb\u00e9d ut\u00e1n desszertnek. Nem is jutott eszembe, hogy a f\u00e9rjem is enne esetleg bel\u0151le este. Mondtam is neki miut\u00e1n m\u00e1r r\u00e9ges-r\u00e9g bepusziltam a fagyit, hogy tudom, hogy kis egoista vagyok, de nem tehetek r\u00f3la, nincsen bennem a reflex, hogy mindenb\u0151l t\u00f6bbet vegyek, gondolva a tes\u00f3imra is. Ett\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl, azt gondolom, hogy b\u00e1r ig\u00e9nyt tartok a priv\u00e1t szf\u00e9r\u00e1mra, nem \u00e9n vagyok az egoizmus megtestes\u00edt\u0151je.<\/p>\r\n Ami pedig a p\u00e1rkapcsolatot illeti, nos a f\u00e9lt\u00e9kenys\u00e9get m\u00e9g h\u00edrb\u0151l sem ismerem. Nem is telefon\u00e1lok naponta \u00f6tsz\u00f6r a f\u00e9rjemnek, hogy csekkolgassam \u00e9ppen mit csin\u00e1l. B\u00edzom benne, \u00e9s k\u00e9sz. Mellesleg amikor t\u00e1vkapcsolatban \u00e9ltem az el\u0151z\u0151 bar\u00e1tommal, akkor sem jutott egyszer sem eszembe, hogy f\u00e9lt\u00e9kenykednem k\u00e9ne. Eg\u00e9sz egyszer\u0171en nem sz\u00fcletik meg bennem ez a gondolat. Nem tudom, hogy az egykes\u00e9g miatt van ez \u00edgy (ti. hogy nem kellett gyerekk\u00e9nt versengenem a sz\u00fcl\u0151i szeretet\u00e9rt), vagy csup\u00e1n ilyen szerencs\u00e9s tulajdons\u00e1got kaptam az \u00e9gt\u0151l? Vagy eddig szerencs\u00e9m volt, hogy nem nagyon vertek \u00e1t a pal\u00e1nkon :-)<\/p>\r\n \u00a0<\/p>\r\n Nagyobb a k\u00e9pzel\u0151erej\u00fck az egyed\u00fcli gyerekeknek.<\/strong> Az biztos, hogy - pajt\u00e1sok h\u00edj\u00e1n - sokszor j\u00e1tszottam egyed\u00fcl, magamban. Rengeteg j\u00e1t\u00e9kot kital\u00e1ltam, amelyek egy\u00e9bk\u00e9nt m\u00e1r eg\u00e9szen feln\u0151ttes dolgok voltak. Elk\u00e9pzeltem, hogy a pl\u00fcssmack\u00f3im az oszt\u00e1ly, \u00e9s nekik tan\u00edtok; a ruh\u00e1sszekr\u00e9ny oldala volt a t\u00e1bla, amelyre a l\u00e1thatatlan kr\u00e9t\u00e1val \u00edrtam. M\u00e1skor pedig \u00e1ltalam szerkesztett \u00e9s elj\u00e1tszott r\u00e1di\u00f3besz\u00e9lget\u00e9st vettem fel magn\u00f3ra, m\u00e9g lott\u00f3t is sorsoltam. A nem-egyk\u00e9k biztosan sz\u00f6rny\u00fclk\u00f6dnek, de biztos\u00edthatok mindenkit, hogy remek\u00fcl sz\u00f3rakoztam. Azt mondj\u00e1k, hogy az egyk\u00e9k \u00e1ltal\u00e1ban hamar r\u00e1kapnak az olvas\u00e1sra is. Egyr\u00e9szt, ha elunj\u00e1k a j\u00e1t\u00e9kot, ez is kiv\u00e1l\u00f3 kikapcsol\u00f3d\u00e1si m\u00f3d, m\u00e1sr\u00e9szt senki sem zavarja meg \u0151ket. \u00c9n bizony k\u00f6nyvmoly volt kiskoromban, \u00e9s m\u00e9g sz\u00edndarabokat, mes\u00e9ket is \u00edrtam (ez a szok\u00e1som \u00fagy l\u00e1tszik, most ism\u00e9t el\u0151t\u00f6r Aranyszem\u0171ben<\/a>).<\/p>\r\n Egy sz\u00f3, mint sz\u00e1z az egykes\u00e9gnek ugyan\u00fagy van h\u00e1tr\u00e1nya, mint el\u0151nye. N\u00e9ha arra gondolok, milyen j\u00f3 lenne ha els\u00edrhatn\u00e1m a b\u00e1natomat egy hugic\u00e1nak, aki k\u00e9nytelen v\u00e9gighallgatni, hiszen a tes\u00f3m. \u00c9s persze, j\u00f3 lett volna egy b\u00e1ty\u00f3 is, aki kit\u00f6ri nekem az utat kamaszk\u00e9nt. Lehet, hogy a sok feln\u0151tt t\u00e1rsas\u00e1gt\u00f3l komolyabb lettem, mint az \u00e1tlag, \u00e9s az elv\u00e1r\u00e1sok is er\u0151sebbek voltak fel\u00e9m. De nekem \u00edgy volt j\u00f3, \u00e9n ebb\u0151l (is) tanultam meg a leck\u00e9m ebben az \u00e9letben. Az egykes\u00e9gemb\u0151l kifoly\u00f3lag egy\u00e9bk\u00e9nt nehezen l\u00e1tom, hogyan lehet t\u00f6bb gyereket nevelni, de azt viszont \u00e9rzem, hogyha valaha is anya leszek, nekem k\u00e9t gyerk\u0151c\u00f6m lesz. Persze, ha csak egy, akkor \u00fagy is j\u00f3 lesz.<\/p>\r\n \u00a0<\/p>\r\n \u00a0<\/p>","type":"rich"}K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m, hogy olvasol. Ha tetszett a cikk, \u00e9s nem szeretn\u00e9l lemaradni a leg\u00fajabb posztokr\u00f3l, csatlakozz hozz\u00e1m a Facebookon<\/a> is!<\/h4>\r\n