Édes kislányom, hogyan birkózol majd meg ezzel a világgal?

Édes kislányom!

Okkal választottál minket szüleidnek, és okkal választottad az időpontot is, amikor világra jössz. Talán sokkal bölcsebb vagy, mint én most. De olykor elgondolkozom: hogyan birkózol majd meg ezzel a világgal?

Rengeteg szépség és csoda van ezen a földön. Ugyanakkor megrettenek néha. Miféle világot hagyunk hátra neked?

Olyan világ ez, ahol az emberek egy szempillantás alatt kapcsolatot teremthetnek egymással a Föld különböző pontjain, fittyet hányva a több százezer kilométeres távolságra, amely elválasztja őket. Mégis figyelmetlenül neked jönnek a helyi piacon, elbújva az okos telefonjaik mögé. 

Olyan világ ez, ahol roskadoznak a boltban a polcok a hatalmas áruválasztéktól, a mandulát dél-Amerikából hozatjuk Magyarországra, és ananászt esznek a svédek is. Az ökológiai lábnyomunk alapján azonban lassan dupla ekkora bolygóra lesz szükségünk az erőforrások igénybevételéhez mint, amelyen most élünk.

Kicsi lány, milyen út vár rád? (kép: Ray Wewerka, Flickr)

Olyan világ ez, ahol a nyugati féltekén kéthavonta cseréljük le a ruhatárunkat, miközben a Távol-Keleten éhbérért és lehetetlen munkakörülmények között dolgoztatunk másokat. Azt hittük elfelejtettük már a rabszolgaságot, de az tovább él más formában.

Olyan világ ez, ahol nemzetiségtől és iskolázottságtól függetlenül férfiak felhatalmazva érzik magukat arra, hogy nőket erőszakoljanak meg, hogy aztán a népítélet és a bírák elbagatellizálják az esetet, és apró hibának, baklövésnek tüntessék fel azt. 

Olyan világ ez, ahol egy fanatikus megborult elme, vallási és erkölcsi indokokra hivatkozva betér egy melegek által látogatott szórakozóhelyre, és 50 embert sorban kivégez.

Olyan világban élünk, ahol egy európai szintű sporteseményen a hatóságok kénytelenek kommandósokkal és kutyákkal átvizsgáltatni a várost, a stadiont, és durvább ellenőrzéseket bevetni, mint egy fegyházban, csak, hogy a szurkolók és sportolók biztonsága biztosítva legyen és ne robbanjon minden az égbe.

Drága kislányom, talán már sok életet megéltél ezelőtt. Hát tudod mit? Végül is ez csak a szokásos. 

Ugyan soha ilyen gyorsan nem utaztunk még, soha ilyen sokféle néppel nem érintkeztünk még pár kattintás alatt, soha ilyen jól nem ismertünk meg más kultúrákat, mégsem teremtettünk békét. Ugyanúgy félünk a Mástól és ugyanúgy csak a saját malmunkra akarjuk hajtani a vizet. Nem sok minden változott ezer évvel ezelőtthöz képest.

De mégis, hogyan illeszkedsz most be ebbe a világba? Mire tanítsalak téged? 

Kedves olvasóm! Köszönöm, hogy idetévedtél. A blogom nem frissül mindennap, de Facebookon is tudsz hozzám csatlakozni, ott igyekszem aktívabb lenni és érdekességekkel szórakoztatni (no nem minden percben, csak a jó ízlés határain belül). Katt ide!

(borítókép: Pixabay)