Levél a bennem élő nőnek

Kedves Végtelenül Nő!

Te már csak nevetsz azon a férfiak által hangoztatott elképzelésen miszerint nőnek lenni könnyű. Pedig nem mindig áldásos ez a lét.

Amíg kislány vagy, féltenek, nehogy valami bajod essen. Sorjáznak a parancsok: viselkedj illedelmesen, ne beszélgess idegenekkel. Ne futkározz sokat, mert elesel és összepiszkolod magad, öltözz fel rendesen, különben meghűlsz. 

Aztán jön a kamaszkor. Már alig várod, hogy megjöjjön a menzeszed, mert akkor végre nagylány leszel. Emlékszel, kedves bennem élő Nő, hogy tizenkét évesen mennyire foglalkoztatott a menstruáció? Mikor jön meg? Milyen érzés lesz? Fájni fog? A tévében csodálva figyelted a betét reklámokat. Milyen boldogok azok a felnőtt nők: vidámak, gondtalanok, buliznak, dolgoznak! Úgy vártad a havit, mint a messiást. Azt hitted, a gyereklétből kinősz majd hirtelen. Egyik nyáron aztán az első vérzésed izgatottsággal töltött el, büszke voltál, hogy szeptemberben már úgy térhetsz vissza az iskolába, hogy már te is a menstruáló lányok táborába tartozol.

Tiniként még előttünk a sok felfedezni való (kép: amanda tipton, Flickr)

Nem telt el sok idő, kezdted érezni, hogy ez bizony nem az a kimondott hawaii-DJ-sunshine. Különösebb problémákat persze nem okozott, de akkortól kezdve már a nyarak sem voltak gondtalanok. Nem lehetett már akármikor, akárhogyan fürödni a Balatonban. Nem lehetett már akármikor, akármit felvenni. Később a tampon enyhített pár kellemetlenségen, de a ciklikus életed ugyanúgy folytatódott tovább. Egyik menzesztől a másikig. A szőrösödésről és az epilációról pedig nem is beszélve. Kamaszlányként – és aztán felnőtt nőként – az ember nem csak gondol egyet és leugrik a strandra, de nem ám! Hanem előtte megtervezi, hogy éppen mit és hol kell szőrtelenítenie. Mert a külsőnk odafigyelést igényel, bármilyen szomorú is, de ez alapján ítélnek meg mások.

Megtanultad, ez is a női lét velejárója.

Mint ahogyan megtanultad azt is, hogy a kamaszfiúk a nagyobb mellű és szebb pofijú lányokat szeretik. Nekik mindent megbocsátanak, velük szívesen lógnak. Veled persze örömmel beszélgetnek, de általában nem te vagy álmaik nője.

Legalább tudtál tanulni, az elmédet edzeni. A sok randi nem vette el az idődet. Mindeközben jó megfigyelővé is váltál. No meg persze lelki szemetesládává. Egyszerre sírt neked egy-egy szakítás után a MSN-en az akkori legjobb barátnőd és a volt barátja is. Mert veled mindenki jóban volt. Csak éppen a pasik alig mozdultak rád. Fiatal lányként te nem kívánatos voltál, hanem okos és jó hallgatóság.

Emlékszel, amikor egy házibulin azt mondta egy idősebb lányismerősöd, hogy majd az egyetemen sokkal jobb lesz a helyzet, bomlani fognak utánad a pasik? Végső soron igaza is lett.  A húszas éveid elején aztán sok mindent bepótoltál. Volt hosszabb és rövidebb távú kapcsolatod is. Megtanultál ismerkedni, flörtölni, szépen mosolyogni és lelkesen bólogatni. Ha kellett az agyadat használtad, ha kellett csak érdeklődve néztél. Nőként megteheted ugyanis, hogy visszahúzódsz. Idő volt, de rájöttél, nem mindig neked kell, hogy igazad legyen. Olykor rá kell hagyni a férfiakra, az erőltetéstől nem lesz jobb. Hagyni kell, hogy a férfi is eljusson végre ahhoz a hídhoz, ahol már vársz rá, nem szabad siettetned.

Mostanra már egyre többet értesz a nőiesség esszenciájából. Nehéz ugyan kitörnöd az elme dominálta világ kívánalmai alól, ahol a ráció az alfa és az omega, de már egyre többet hallgatsz a szívedre. Nem evidens ezt összeegyeztetni a modern élettempóval.

Mint a színes kövek a karkötőn, a női harmónia sem egyhangú (kép: Pinterest)

Pár napja azt álmodtad, hogy felmondtál a munkahelyeden. Azt mondtad a HR-esnek, amikor aláírtad a kilépő papírokat, hogy te nagyon szereted ezt a céget, de a napi nyolc óra munka már nem megy. Öreg vagy hozzá.

Valóban az évek csak mennek, már nem hajt annyira a siker és az elismerés. Mennyi minden mást lehetne csinálni a munkával töltött idő helyett! Szíved szerint egy olyan helyen dolgoznál, ahol magad osztod be az idődet. Nem is a nyolc órával van a gond, hanem azzal, hogy se előtte, se utána nincs már időd és energiád más tevékenységre.

Hogyan is nézne ki egy ideális nap? Reggel hétkor kelsz – vagy nyolckor, ha esetleg előző este később feküdtél le, vagy éppen a bioritmusod így kívánja meg. Egy, másfél óra alatt összeszeded magad, reggelizel, átböngészed a napi híreket, leugrasz a zöldségeshez, henteshez. Délelőtt vagy dolgozol, vagy ügyeket intézel, bevásárolsz. Délután is dolgozhatsz, de ha nem, akkor van időd meglátogatni a nagyszülőket, beülni egy mozira a barátnőiddel, sétálni a Margitszigeten, olvasni, blogot és mesét írni. Főzni is több időd lenne. Új receptek után nézhetnél, beiratkozhatnál főzősuliba, vagy akár tanulhatnál új nyelveket. A lakásban is nagyobb rend lenne, nem kéne egy szombat alatt végignyalni az egészet. Talán önkéntes munkát is végezhetnél. A sporthoz is nagyobb kedved lenne, télen nem este 9-kor kellene hazavergődnöd a jógaórád után, napközben is elmehetnél. 

Hiába, erre vágyik a nő. Hogy a maga kedvére tehessen. Egy gyógyszerész mondta egyszer, hogy a női hormonháztartást – különösen a mellékvesék hormontermelését – nagyban befolyásolja az, hogy a nők mennyire élhetnek a kedvük szerint. Szerinte a női test nem a kötött munkaidőre van beállítva, arra, hogy napi nyolc órát üljön a monitor vagy a pénztárgép előtt. Mert a nő szeret mindig mást csinálni, tenni-venni, pletykálkodni, álmodozni, alkotni. De ha neki mindennap ugyanazt a feladatot kell ellátnia, monoton módon, akkor annak bármilyen hihetetlen, de az egészsége (hormonháztartása) látja kárát. Még akkor is, ha nem kifejezetten stresszes a munkája. Ugyanis maga a monotonitás is képes stresszes állapotot előidézni benne.

Ma már egyre inkább érted, és átérzed ezt a nézőpontot. Remélem eljön az az idő, amikor majd igazán a kedved szerint élhetsz majd, kedves bennem élő Nő. Mert kötelezettségek mindig lesznek, és ezzel nincs is semmi baj, de azt is látnod kell, hogy változatosság és jókedv nélkül nem ér az élet semmit.

Ez az igazi női egyensúly.

Köszönöm, hogy olvasol! Ha tetszett a poszt, csatlakozz hozzám a Facebookon is, hogy ne maradj le a legújabbakról.