Orvosilag azok a párok számítanak meddőnek, akiknél 1 év rendszeres szexuális élet után sem jön össze a baba. Az én nőgyógyászom persze csak legyintett amikor közel kilenc hónap sikertelen próbálkozás után megjelentem nála, hogy itt vagyok, tessék engem kivizsgálni. Jött a szokásos tiráda, amit aztán a háziorvosomtól is végighallgattam: fiatal vagyok még, a párom is az, egészségesek vagyunk, és egyébként pedig még egy, másfél év sem telt el. Mellesleg – tette hozzá a nődokim – 20-30 éve még csak 2, azaz kettő, sikertelen év után kezdték meg a meddőségi vizsgálatokat.
A kedvenc frázisom az ugyan már “hiszen maga makkegészséges fiatal nő” – és ezt persze nem csak orvostól hallom, hanem a barátoktól is. Babával próbálkozóknak biztosan ismerős lehet ez : “jaj, de hát olyan aranyos/szép/fitt/egészséges/egymáshoz illő pár vagytok, biztosan hamar lesz babátok!”. Ilyenkor a sikítófrász kerülget, noha tudom, hogy a színtiszta jóindulat szól a beszélgetőtársból.
Fotó: Flickr
Ha olyan egészséges vagyok, akkor vajon miért nem jött még össze a gyerek? 10-12 ciklusból azért már illene, hogy valami alakuljon, nem? Ezek szerint mégis lehet valami baj velem, velünk… Baj persze leginkább a fejemben van, ezt én is tudom: hiszen egyáltalán nem számít kirívónak, ha egy nő egy év alatt nem esik teherbe. Sőt, a WHO jelentése szerint a fejlett világban minden negyedik pár érintett valamilyen meddőségi problémában.
Persze sikerült kisírnom az orvosomnál a kivizsgálásokat, nem is állt ellen nekem hosszan, az elején még próbált nyugtatni, aztán feladta. Az én állásponton az volt, hogy kezdjük el szépen sorjában a vizsgálatokat, hiszen még ezek is hónapokat fognak igénybe venni.
Mivel, sajnos, kénytelen voltam beleásni magam a témába, összeszedtem, milyen alapvető meddőségi kivizsgálásokra kell számítani a hasonló cipőben járóknak.
Citológia és hüvelyváladék tenyésztés. Ezt már említettem egy előbbi bejegyzésemben is. Én 20 éves korom óta járok rendszeres, évenkénti nőgyógyászati rákszűrésre – azt gondolom ezt egyetlen nőnek sem kéne kihagynia. Az SZTK-ban TB alapon is megcsinálják, nem kell feltétlen a magánrendelőben hagyni a tízezreket. A rákszűrés során, az emlővizsgálat mellett, a méhnyakből egy kis kenetet vesz az orvos, ezt küldi el citológiára: ez azt vizsgálja, van-e bármilyen rákos elváltozás. Ezenkívül az én orvosom egy hüvelykenetet is levett, hogy megnézze van-e bármilyen egyéb bakteriális fertőzés, amely befolyásolhatja a teherbe esést.
Fotó: Flickr
Folliculometria, vagyis tüszőérés figyelés ultrahanggal. Noha a brit tinilányok szinte epidemikus mértékben esnek teherbe, azért ez mégsem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. A 28-30 napos ciklus során körülbelül 4-5 termékeny nappal lehet számolni. Megdöbbentő, nemde? Ez a pár nap az ovuláció időpontja körül van, azaz a ciklus közepén. 28 napos ciklus esetében (ahol az első a menstruáció megjövetelének napja!), a petesejt a 14. napon lökődik ki a tüszőből. Nem 28 napos ciklusnál csak az a biztos, hogy a menzesz első napját megelőző 14. napon volt az ovuláció. A petesejt nagyjából 12-24 óráig életképes, ez idő alatt tud megtermékenyülni, feltéve, ha találkozik spermiumokkal. A 4-5 termékeny napot azért szokták emlegetni, mert érdemes a tüszőrepedést megelőző napokra időzíteni a szeretkezéseket, annak érdekében, hogy a hímivarsejteknek legyen ideje feljutni a petefészekhez. Így már ugrásra készen várják a petesejtet a megfelelő helyen.
Léteznek hormonfigyelő tesztek is a piacon, ezek a vizeletből állapítják meg mikor várható az ovuláció. A bibi csak az, hogy a pisiben található ún. luteinizáló hormon (LH) mértéke sok mindentől függhet. Vagyis lehet, hogy van ovulációd, mégsem tudja kimutatni a teszt. Nem véletlen, hogy az ultrahangos figyelést ajánlják az orvosok is. De nem ám akármikor! Közvetlenül tüszőrepedés előtt kell elvégezni a vizsgálatot – vagyis egy átlagos, 28 napos ciklusnál a 11.-12. napon. Ekkor már jól láthatóvá válik az érett tüsző az ultrahangon. Nekem a vizsgálat idején speciel 17 mm-es volt, ez azt jelenti, hogy 2-3 nappal később lehetett az ovuláció (a petesejt 20-22 mm-esen lökődik ki). Hozzáteszem, én két egymás utáni hónapban voltam ilyen vizsgálaton, mivel az első alkalommal nem látott érésben lévő tüszőt az orvos. Ilyen is van, ezt anovulációs ciklusnak hívják: vagyis a ciklus során nincs tüszőrepedés.
A fent említett ultrahang során egyébként megnézik a méh és a petefészkek állapotát is: nem látnak-e cisztát, miómát, egyéb elváltozást, hiszen ezek is befolyásolhatják a termékenységet.
Fotó: Flickr
Hormonvizsgálat. Nem fáj, nem kellemetlen, kivéve, ha ájulós vagy, ugyanis ehhez vérvizsgálatra van szükség. Az alapvérvételnél – amikor még csak tapogatózás van – a ciklus 4. és 21. napján vesznek vért és nézik meg a következő hormonok értékét: FSH, LH, progeszteron, tesztoszteron, ösztradiol, prolaktin, TSH. A női hormonokról itt találsz egy nagyon jó leírást.
Annyit érdemes tudni, hogy a TSH-t a pajzsmirigy problémák miatt szokták nézni, ha itt eltérés van, akkor a pajzsmirigynél alul- vagy felülműködés lehet. Az FSH és az LH pedig mind olyan hormonok, amelyek a ciklus elején lépnek működésbe, ezzel serkentve a tüszőérést. A progeszteron, más néven sárgatesthormon, ezzel szemben az ovuláció után kezd el termelődni: ez biztosítja a feltételezhetően megtermékenyült petesejtnek a méhben való beágyazódását. Ha nem elegendő a szervezet progeszterontermelése, hiába jön létre a megtermékenyülés, a méhben nem biztosítottak a feltételek, így az embriókezdemény nem fog tudni megtapadni. A hormonok működése egyébként egy nagyon összetett folyamat. Ha felmerül annak a gyanúja, hogy ilyen téren lehet valami gond, mindenképpen szükséges hozzáértő endokrinológust, meddőségi szakembert felkeresni!
Petevezeték átjárhatósági vizsgálat. Ahogy a neve is mutatja, ennek lényege, hogy a méhet és a petefészket összekötő petevezetéket vizsgálják. Könnyen lehet, hogy össze van tapadva: ezért nem tud a spermium eljutni a tüszőkhöz és a petesejt pedig lejutni a méhbe. Többfajta vizsgálat is létezik. A Hystero-salpinográfia (HSG) a TB is támogatja, azaz ingyen elvégzik a kórházban ambulánsan. Ez annyit tesz, hogy egy katéteren vagy egy méhszájra felerősített speciális eszközön keresztül kontrasztanyagot juttatnak a méhüregbe valamint a petevezetőkbe, majd röntgen segítségével nézik meg, hogy akadálymentes-e a befecskendezett anyag áramlása. A másik típusú vizsgálat állítólag kevésbé fájdalmas, de sajnos a társadalombiztosítás nem fedezi: ezt HYCOSY-nak nevezik (Hystero-salpingo contrast sonográfia). Ennek során szintén katéteren keresztül juttatnak kontrasztanyagot a méhbe. Viszont itt nem röntgennel, hanem ultrahanggal vizsgálnak, és azt mondják nem is “fújják fel” úgy a belső nemi szerveidet, mint az előző eljárásnál. Létezik egyébként még tükrözéses és laporoscopos lehetőség is, de ezek jóval több időt vesznek igénybe.
A férfiakat a meddőségi kivizsgálások elején csak egy szimpla sperma vizsgálatra szokták elküldeni. Igen, ez pontosan az, aminek hangzik: ondómintát kell adni, és ráadásul frisset. 🙂 Az orvos az ondóváladékot mikroszkóp alatt vizsgálja meg, amelynek során többek között a spermiumok számát, formáját és gyorsaságát nézi. Ami fontos: a mintaadás előtt 2-3 napban önmegtartóztatás szükséges, így biztosítva azt, hogy elegendő mennyiségű spermium termelődjön.
Ezek lennének az alapvető meddőségi kivizsgálások. Ám ezeken túl érdemes még megnézni, nem áll-e a háttérben egyéb probléma: PCOS, pajzsmirigy gondok, cukorbetegség, inzulinrezisztencia, endometriózis, autoimmun betegség.
Átestél már te is hasonló kivizsgáláson? Nehezen jön össze a baba? Megosztanád a tapasztalataidat a blogolvasókkal? Ne habozz írni nekem, szívesen közlöm a történetedet. Nagy szerezettel várom a sikersztorikat is!
Kövess a Facebookon is, hogy ne maradj le a legfrissebb bejegyzésekről!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: