Végtelenül Nő

Lehetnek-e a páciensnek elvárásai az orvosa felé?

Olykor úgy érzem, két tábor van: az orvosok, akik szerint minden beteg hülye és a betegek, akik szerint az orvosok istenek, pénzéhesek, rátartiak. Enyhén persze sarkítok, de a helyzet az, hogy Magyarországon még mindig dívik a hierarchikus berendezkedés orvos és páciens között. A felnövekvő generációk viszont éheznek a partnerségi viszonyra. Ismerős a szituáció, amikor valamilyen… Tovább »

A generáció, aki tudja, hogy senki sem várja őt a munka világában

Kicsit már elegem van a Y generáció témaköréből. Én nem akarok az az ipszilon lenni, akiről a sajtóban olvasok. Erről a témáról mindenféle butaságot hordanak össze – mondja Emmanuelle Duez, francia vállalkozó, innovátor.  Az agilis harmincas hölgy több startupot is alapított az elmúlt években, amelyek fókuszában az emberi tőke áll (The Boson Project, WoMen’Up) …. Tovább »

Meg sem fogant a baba, de már rossz anya vagyok

Nem csak a gyereket nevelő anyákra és kismamákra, de a reménybeli anyukákra is hatalmas nyomás nehezedik – tapasztalatból mondom. Mindenki jobban tudja nálad, hogy mikor jó szülni, milyen vitaminkomplexumokat/csodabogyókat kell szedned, és melyik meddőségi klinika a legjobb az országban. És ha te nem követed még a hold állását is a fogantatás tervezésében, akkor bizony sz.ranya… Tovább »

Meddőség: a test, a lélek és az üzlet

Egyre több meddőségi centrum honlapját böngészem mostanában. Bevallom őszintén – egy-kettő kivételével – szinte az összes megrémiszt. Olyanokról beszélnek, mint eredményesség, hatékonyság meg sikeresség. Százalékokkal dobálóznak és különböző mesterséges megtermékenyítési beavatkozások terminus technikusaival.  Van egy sanda gyanúm az árlistát böngészve: nem a meddőségi probléma okára akarnak rájönni és természetes úton kezelni azt, hanem igyekeznek gyorsan… Tovább »

Cukoréhség: STOP!

Valami bekattant nálam a napokban, talán a sok nyári gyümölcs tette, talán a meleg idő. Egy biztos, elég volt a sok hozzáadott cukorból! Életem során több tucat cukorhegyet fojtottam már magamba. Most kezdtem el érezni, hogy ez bizony sok lesz ez. Muszáj visszavennem a tempóból. Nem célom semmiféle látványos fogyás, nem is akarok szálkás, sztár… Tovább »

Színes számok, hangos betűk – az élet szineztéziásként

A számsorok és a betűk számodra többek egyszerű adatnál? Látod a zene hangjait? Hallod a szagokat? A szineztéziás embernek nincs szüksége tudatmódosító szerekre, hogy mindezeket érzékelje. Kiskorától fogva igen komoly asszociációi vannak a számokkal, betűkkel, hangokkal, szagokkal vagy akár formákkal kapcsolatban. A 2 mindig rózsaszín, az B betű fiatal fiú, a palacsinta illata pedig indigó… Tovább »

Egyke vagyok és normális

Őszinte leszek, utoljára hatévesen jutott eszembe, hogy milyen jó lenne egy testvér. Ez a fellángolásom azonban nem tartott sokáig, és azóta sem sajnálom, hogy egykének születtem. Nem gondolom, hogy az egygyermekes családok a legideálisabbak, mint, ahogy azt sem, hogy csak és kizárólag többgyerekes családban érdemes felnőni. Van, akinek ezt dobta a gép, van, akinek amazt…. Tovább »

Álmok, és ami mögöttük van

Szikrázó napsugarak hatolnak át a szelíden kék égen keresztül. Egy nagy fehér ház udvarán állok, közepén egy szürkére korhad fa. Elrugaszkodom a földről ahogy jön egy szellő. Meglepődök, a torkom a szívemben dobog. Újra megpróbálom. Most már magasabbra ugrok, lebegek. Aztán egyre feljebb török, ki az udvarból. Alattam a város, színes tetőkavalkádban gyönyörködöm. Euforikus érzésem… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!