Végtelenül Nő

A szülőszoba ajtajában – pánik és meghatottság

Az osztályos nővérke mosolyogva megtartja nekem az ajtót, köszön, végigmér engem és a pocakomat azzal a mindent tudó, kedves tekintetével. Habos kávéval a kezében egyensúlyoz. Csupa szív. Én CTG-re megyek, ő most kezdi a műszakját. Végigsétálok a szülészeten, kora reggel van, most indul be az élet. Szó szerint is. Kiszűrődik a csecsemők sírása a szobákból,… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!