Végtelenül Nő

Ez már a háború?

Borongós idő van. Állunk a templomnál egy munkatársammal, előttünk egy kút, rajta sok-sok kis bronz majomfej. És piros szalagok. A terroristák hagyták itt, jelzésként.

Két hónapja volt ez az álmom.

Üzleti útra mentünk Franciaországba egy kollégámmal. Valamit vagy valakit nagyon kerestünk. Egy kisvárosban kötöttünk ki, megálltunk egy régi templom előtt. A templom mellett egy ezeréves kút állt, rajta egy állványzat telis-tele majomfej díszítéssel. Mindegyikre egy-egy piros szalagot rögzítettek. 

 

Konganak a harangok (kép: Guillermo Alonso, Flickr)

A harangok értünk szólnak (kép: Guillermo Alonso, Flickr)

 

Hirtelen leesik a tantusz a kollégámnak és nekem – mintegy isteni sugallatra. Ezeket a szélsőséges iszlám terroristák hagyták itt, jelzésképpen. Minden egyes alkalommal, amikor merényletet követnek el, leesik egy piros szalag a majmokról. Olyan ez, mint egy visszaszámlálás.

Először csak kis helyeken robbantanak vagy lövöldöznek, aztán egyre nagyobbakon. Éreztem és tudtam álmomban, hogy a helyzet akkor durvul el, amikor már templomokban, kegyhelyeken is elkövetnek terrorcselekményeket. Mert egy koncertnek vagy egy népünnepélynek még nincs vallási felhangja.

Ezt az álmomat le is írtam egy barátnőmnek pár hete. Akkor azzal zártam, hogy az üzenet ez: nem biztos, hogy eljutunk idáig, de ha mégis, az lesz az a pont, amikor elkezdődik egy igen kegyetlen háború. Úgy értem, konkrét háború.

Két hónapja, az álmom másnapján, még fejtegettem is a férjemnek,  milyen érdekes, hogy eddig Európában az Iszlám Állam nem célzott meg keresztény helyszíneket. Noha evidens lenne. Egy mise, egy zarándokhely, ahol sokan összegyűlnek. Még üzenete is van egy ilyen tettnek, egy ilyen helyen. 

Akkor azt gondoltam, hogy valami – egy paktum? – védi a keresztény egyházakat. De amint ennek a védelemnek vége, úgy támadásba lendülnek a templomokban is a terroristák. A viszont támadás pedig nem marad el. A katolikus egyháznak igen komoly befolyása van.

Pár napja írtam a félelemkeltésről. Most sem szeretnék senkit riogatni. 

De most kell nagyon vigyázni a tetteinkre és a gondolatainkra. Az úton elindultunk, nem lesz ez jó senkinek – az öreg lelkek pontosan tudják ezt. A félelemnek óriási hatalma van, egyre lejjebb és lejjebb húz. Az állat mindenkiből kijön a pánikhelyzetben, a határok összemosódnak jó és rossz között. 

Nem mondom, hogy csukjuk be szemünket és tapasszuk be a fülünket. Azonban vértezzük fel magunkat, gondolkodjunk higgadtan, és szeressünk, de nagyon, mert csak ez menthet meg minket. 

 

(Kép: Francisco Antunes, Flickr)

Jézus szobor Fatimában, Portugáliában (Kép: Francisco Antunes, Flickr)

 

Talán pusztába kiáltott szavak ezek. Hiszen a katonák, a férjeink és fiaink fegyvert fognak majd egy szép napon, a haza védelmében. Vajon tudunk majd alázatosak és kegyelmesek lenni?

 

Köszönöm, hogy olvasol. A blogom nem frissül mindennap, de Facebookon is tudsz hozzám csatlakozni, ott igyekszem aktívabb lenni és érdekességekkel szórakoztatni (no nem minden percben, csak a jó ízlés határain belül). Katt ide!

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!